Megfogott amilyen vagy 17. rész

17. fejezet

Már csaknem fél óra telt el a lesújtó hír után. Ennyit időt kértek az orvosok, míg előkészítik Gustav testét.
Még mindig a váróban voltunk. Én egy pulóvert hátamra terítve ültem. Lábaimat mellkasomhoz húztam, fejemet a térdeimre hajtottam. Próbáltam nem gondolni semmire. Nem akartam újra összeomlani. Úgy éreztem, ennyivel tartozom Gustavnak. Mindig is azt gondoltam, semmi sem lehet fájdalmasabb egy fiatal halálánál, de most, hogy megtörtént, hatványozottan erős lett bennem ez a vélemény.
Lena még mindig mellettem ült. Sírástól kipirosodott szemekkel iszogatott egy pohár automatás forrócsokit. Nem beszélt, és nem is nézett senkire.
Georg ült barátnőm másik oldalán. Néha felé fordult, súgott neki valamit, vagy megsimogatta a hátát, de legtöbbször homlokát kezeivel támasztva bámulta a fehér padlót.
Tom fel-alá sétált előttünk és egyfolytában beszélt. A harag és a fájdalom harcoltak benne. Néha kiabálni kezdett, néha elcsuklott hangon mesélt el egy újabb emléket.
Mindenkit lesokkolt a hír, megviseltek voltunk és gyászoltunk, de talán a legfurcsább Andreas volt.
Lábait lóbálva ült távol tőlünk. Őt nem láttam sírni, vagy egyáltalán fájdalmat rajta. Ránézésre a zebrát jobban megviselte a dolog, mint őt. Mintha még mindig egy ostoba tréfának tartotta volna az egészet. Vagy csak képtelen volt felfogni? Ezt sosem tudom meg.
- Mi a faszért kell ennyit várni? Mit csinálnak még?- kiabálta Tom.
A válasz azonnal meg is érkezett rá. Az ajtó újra kinyílt, és kisétált rajta ugyanaz az orvos.
- Gustav készen áll a találkozásra- mondta halkan, majd félre állt az ajtóból, hogy kisétálhasson mögötte Gustav.
Igen, a halottnak hitt Gustav sétált ki az orvos után. A szemeim tágra nyíltak, Lena leejtette a poharát, Georg felpattant a padról.
- Mi a fasz?- mondta ki mindannyiunk gondolatát Tom.
- Kíváncsi voltam, hogy reagáltok. Csak tréfa volt az egész. Csak a bokám tört el- mondta nevetve barátunk.
- És még nevetsz is?- lépett hozzá Tom és tréfásan ütlegelni kezdte. Hamarosan Georg is csatlakozott hozzá.
Lenával egymásra néztünk és csak csóváltuk a fejünket. Nem bírtuk elhinni, ami történt.
- És még azt mondtad, ez nem lehet vicc!- mondta nekem, mielőtt boldogan átölelt.
Ezután valami nagyon furcsa és váratlan dolog történt.
Andreas felállt, szótlan a kórterem ajtajához sétált, ellökte Georgot az útból, majd megcsókolta Gustavot.
Megfagyott a levegő. Tom keze megállt a levegőben, szemei tágra nyíltak, a mieinkkel együtt.
Az újdonsült páros csókja még véget sem ért, mikor Tom Georgra nézett, majd fejével felém és Lena felé biccentett.
Georg sejtelmesen elmosolyodott, majd egyszerre indultak el a padhoz.
Lenára néztem, aki értetlenül rázta a fejét válaszként.
A következő pillanatban Tom felhúzott a padról és hevesen megcsókolt.
Ügyes nyelveivel azonnal örömöt tudott okozni nekem. Lassan tudtam csak felfogni, hogy mi történt velem. Táncba kezdtem Tom nyelvével, majd lecsuktam a szemeimet, és egyre jobban elmélyedtem az élvezetekben. Tom profi csóktechnikája nem okozott meglepetést, de finomsága annál inkább. Vajon mit akarhat tőlem? Csak nem...
- Bill, légy az enyém!- mondta, miközben elvált tőlem és szája a nyakamra vándorolt.
- Ne itt! Tom, hagyd abba!- próbáltam sikertelenül elhúzódni tőle a helyzetre való tekintettel.
- Jól van! Akkor a mosdóban?- kérdezett kajakánul vigyorogva.
- Tom, elég már! Mi ütött beléd?- kérdeztem.
- Gustav meghalt, aztán feléledt. Ezen csak a sex segíthet- mondta, majd rácsapott a fenekemre, megfogta a kezem, és az ajtó felé kezdett vezetni.

Megfogott amilyen vagy 16. rész

16. fejezet

~ Gustav szemszöge ~

Valami nyálas ébresztett. Szó szerint. Valaki megnyalta az arcomat.
Mi a szar?- gondoltam, ahogy nem létező erőimet összeszedve próbáltam kinyitni a szememimet.
Eleinte csak valami homályos kuszaságot láttam, majd ahogy tisztulni kezdett a kép, zebracsíkok jelentek meg előttem.
Ne! Nem drogozhattam be én is úgy, mint Andreas!- gondoltam és tágra nyitottam szemeimet.
Csak ekkor esett le, hogy amit láttam, plafon volt. Zebracsíkos plafon.
Hol vagyok?- gondoltam. - Vagy nagyon berúgtam, vagy Tomék átfestették a szobámat, míg aludtam!
Újra nedves meleget éreztem az arcomon.
Oldalra fordultam.
- SÁRA?!- ordítottam fel a zebra láttán.
Felugrottam és mérlegelni kezdtem a helyzetemet. Csak remélni tudtam, hogy Sárával együtt nem szervkereskedők áldozatai lettünk.
Hirtelen valami megmozdult a lábaim alatt.
- Ne! Kérem! Csak a lábaimat ne!- rimánkodtam a hitem szerinti szervkereskedőnek.
- Gustav...nem kapok...levegőt- fuldokolt alattam Andreas.
- Ja, oké- léptem le róla.
- Ez a te szobád? Hogy kerültünk ide?- kérdeztem.
- Szerinted kinek van még zebracsíkos szobája és egy Sára nevű zebrája?- kászálódott ki az ágyból Andreas.
- Igazad van, de hogy kerültem ide?- kérdeztem újból.
- Az este jobban sikerült, mint gondoltunk volna- mondta, ahogy próbált lábra állni.
- Mire gondolsz?- kérdeztem összeráncolt homlokkal, semmit sem sejtve.
- Fáj a fenekem!- görnyedt össze Andreas, miután nagy nehezen sikerült felállnia.
- Ugye, ugye nem?- kérdeztem és kezdtem elfehéredni.
- Jól vagy?- kérdezte rosszalóan Andreas.
- Jól esne egy kis friss levegő- mondtam elhaló hangon.
- Hívjak mentőt?- kérdezte kikerekedő szemekkel Andreas.
- Az lesz a legjobb- mondtam, és kiugrottam az ablakon.

~ Bill szemszöge ~

Az újabb kis kalandom után éppen narancslevet ittam a konyhában, amikor kaptam egy SMS-t.
- Bill, te is kaptál egy ilyen fura üzenetet Andreastól?- kiabált le a fürdőből Tom.
- "Gustv bkerlt a karhozba"- kiabálta le az SMS tartalmát Tom.
- Ez nem Gustav bekerült a kórházba akart lenni?- kiabáltam fel testvéremnek.
- Bazdmeg, de!- rohant le egy szál törülközőt derekára csavarva Tom.
- Tom, most nem ennek van itt az ideje!- szóltam rá. - Így max az ideggyógyászatra engednek be!
- Vagy egy sztriptízbárba fellépőként- szólt vissza röhögve Tom. - Jól van, felveszek valamit.
Míg Tom öltözködött, én Lenával egyeztettem, hogy a kórházban találkozunk.
- Tom, hogy jutunk el a kórházba?- kérdeztem.
- Majd én vezetek!- mondta sejtelmes vigyorral.
- És mikor vezettél utóljára?- kérdeztem félve.
- Mikor jogsit szereztem, kb. két éve- mondta Tom.
- Nem akarok meghalni!- mondtam eltorzult arccal, miközben bekapcsoltam az övem.
- Nyugi, nem fogsz!- mondta, azzal elindultunk a kórházba.
Drága testvérem 10 perc alatt tette meg a fél órás utat. Ez ugyebár csak egy dolgot jelenthet.
- Tom, attól, hogy 120 lóerős a kocsi, nem kéne ennyivel menned!- kászálódtam ki a kocsiból.
- Asszem Georg és Lena már itt vannak- mutatott egy autóra a testvérem.
A bejáratnál Andreas veszekedett egy orvossal, miközben Sára kantárját szorongatta.
- Mondom, hogy ő Gustav húga! Nem látott még 21. századi pornót, ahol emberek állatokkal fekszenek le?- kiabált magából kikelve Andreas.
- Pont te mondod ezt, Andreas?!- jegyezte meg ízléstelenül Tom.
- Jól van, bemehet a zebra is!- enegedett utat végül az orvos.
- Bill, Tom, nagyon nagy baj van! Egy csomó orvos rohant be Gustav szobájába!- rohant elénk Lena.
Leültünk a váróterembe, de nem próbáltuk vigasztalni egymást, nem is néztünk a másikra. Mindannyiunk tekintete a fehér ajtóra tapadt, ahonnan vártuk, hogy végre kijöjjön valaki.
Megszorítottam Tom kezét, mikor végül kinyílt az ajtó és kilépett rajta egy orvos. Sosem hittem volna, hogy tényleg ekkora baj van, de az orvos arca pontosan ezt sugallta.
Az orvos megállt előttünk, vett egy mély levegőt, majd ránk nézett.
- Sajnálom, de a barátjukat elvesztettük. Fogadják őszinte részvétemet!- mondta ki a földbe tipró szavakat az orvos.
Én és a mellettem ülő Lena azonnal megöleltük egymást, de Tom és Georg is felpattant és ordítozni kezdett, hogy ez nem lehet igaz, sőt, könnyeket is láttam a szemükben.
Úgy éreztem széttépi szívemet a gondolat, hogy Gustav többé nem lehet velünk. Nem hittem volna, hogy ennyire kötődöm hozzá, de most, hogy elvesztésével kellett szembesülnöm, nem tudtam erős maradni és tartani magam.
- Bill, ugye csak viccel? Gustavot akarom!- súgta Lena a fülembe, és zokogni kezdett.
- Minden vágyam az, hogy ez egy vicc legyen, de Gustav már soha többé nem lesz velünk! Végleg elment!- súgtam vissza, majd felismerve szavaim súlyát én is sírni kezdtem.
Próbáltam megnézni, hogy reagálnak a többiek.
Georg csak ült és bámult maga elé, azonban Tom még mindig állt és kiabált, majd hirtelen lenyugodott és elénk állt.
- Azt hiszem, itt a vége, Srácok. Vegyünk méltó búcsút Gustavtól- mondta, majd összerogyott a sírástól.

Folyt. köv.

Megfogott amilyen vagy 15. rész +18

15. fejezet

~ Bill szemszöge ~


Már zavart ez a csend az utazás alatt, kínosan éreztem magam, amiért Tom előttük ráütött a fenekemre.
- Hát köszönöm, hogy elhoztál!
- Á, nincs mit!-válaszolta unottan Georg, majd elhajtott.
A házból kiszűrődött a TV hangja, Tom mindig bömbölteti. Lehet süket?
Amit beléptem, Tom "édes" hangja ütötte meg a fülemet.
- Szar csatorna! Szar, szar, szar! Ez még szarabb...Oh! Sexy lány!- beszélt magában.
- Hello! Tom! Megjöttem! - mondtam vidáman.
- Bill! Semmi normális nem megy a TV-be, ezért neked kell szórakoztatnod!- mondta, és kajakánul vigyorogni kezdett.
- Szórakoztatni? Mégis hogyan?- kérdeztem. Megpróbáltam csábos lenni, hátha megint összejön.
- Gyere velem videojátékozni!- pattant fel a kanapéról Tom.
- Oké- mondtam meglepetten. Hát, kicsit sem erre számítottam, ismerve Tomot.
A testvérem a szobájában elkezdte magyarázni, hogyan működik a játék, de felőlem kínaiul is mondhatta volna, ugyanannyit értek belőle.
Ezek után nem csoda, hogy folyamatosan ő nyert, de nem érdekelt. Az örömteli kurjongatásaitól és a vigyorától teljesen beindultam.
- Háhá, zsinorban negyedszer győztelek le!- pattant fel gyerekesen, majd kinyújtotta a nyelvét.
- Nem érdekel- súgtam neki, és vágytól fűtötten megcsókoltam.
Tom eleinte meglepett arcot vágott, majd teljesen átadta magát, és vetkőztetni kezdett.
Nem telt sok időbe és teljesen meztelenül álltam előtte, kiszolgáltatva neki.
- Hmm...nem is gondoltam volna, hogy a kicsontozott pulykák ilyen sexyk- mondta. Szavaira odalent éledezni kezdtem.
Tom végignézett rajtam, majd tekintete megállt ott.
- Valaki nagyon kanos- mondta kajakánul vigyorogva.
- Leszopjalak?- kérdezte, és egyre jobban hozzám simult.
- Aha- mondtam teljesen ledöbbenten. Nem számítottam arra, hogy Tom ki akar elégíteni.
A testvérem leguggolt elém és elkezdte nyalogatni a férfiasságom.
- Tom, vedd a szádba!- nyögtem hangosan.
- Milyen kis agresszív lett valaki - mondta pimaszul, mielőtt teljesítette volna kérésemet.
- Tom...kérlek...gyorsabban - kiáltoztam és megmarkoltam Tom rasztáit, erre a testvérem azonnal elhúzdótt tőlem.
- Bill, engedd el a hajam! Az a szexepilem...meg minden más rajtam, de akkor is...engedd el!- mondta szigorúan.
- Jól van, felfogtam, csak légyszíves folytasd!- válaszoltam neki erotikus hangon.
- Ha ennyire szeretnéd, kérd szépen!- vigyorgott.
- Tom, bassz meg a kurva anyádat!
- Biztos vagy benne? Azt akarod, hogy anyát dugjam meg?- forgatta ki a szavaimat.
- Tom, tedd a farkad a kibaszott lyukamba!- mondtam komolyan.
- Hát nem is tudom. Ez nem helyes. Meg fogjuk bánni- játszadozott velem pimaszul mosolyogva.
Meguntam a játékát, lehúztam a nadrágját és a számba vettem férfiasságát, belé fojtva a szót.
Tom egyre hangosabban kezdett nyögni és végül ő is belemarkolt a hajamba.
- A hajam!- mondtam kényesen, mire Tom egyre jobban nyomta a fejem a férfiasságához.
- Nem érdekel! Csináld tovább!- nyögte Tom, mire hátravetette a fejét, és egy hatalmasat nyögött, majd még mélyebbre nyomta magát a torkomban, amitől fulladozni kezdtem.
Pár perc zihálás után a számba élvezett.
- Baszottul a kibaszott lyukadba akarom tenni a méretes farkamat, és látni akarom, ahogyan hangosabban és hangosabban nyögsz amíg én keményen szétfeszítem a szép kis hátsódat.- mondta elsötétedő szemekkel Tom.
- Tom! Te meg baszottul beindítasz azzal, hogy így beszélsz hozzám. Gyere, és tegyél magadévá. - próbáltam neki visszavágni, de annyira figyeltem keményedő, és roppant nagy férfiasságát, hogy azt sem tudtam igazából mit beszélek.
Tom az ölébe vett, és a  szobáját próbálta megkörnyékezni kisebb nagyobb szerencsével. Mivel anya nem mert bejönni testvérem szobájába a nem túl kellemes szagok miatt, ezért természetesen bátyám szobája körülbelül egy disznóóllal hasonlítható össze.
- Ah Tom! Nem akarok lefeküdni..Ide..- mutogattam az "ágyára".
- Akkor mégis hol a fenébe akarod csinálni?
Hümmögtem egy sort, majd folytattam, amit elkezdtünk. Lehúztam Tomról a felsőjét, valamint a  nadrágját az alsójával együtt. Majd mire észleltem volna, rajtam sem maradt egyetlen ruhadarab sem. Tom kajakán mosollyal nézett rám, és belemarkolt a fenekembe. Én egy gondolattól vezérelve megfordultam, és hátranyomakodva fúrtam hátsófelem Tom érintésébe. Tom még néhányszor belemarkolt, simogatta, amitől már remegtek a combjaim, majd egyszerre két ujját belém helyezte, és ritmikusan mozgatni kezdte.
- Ne cseszekedj már annyit! Dugj már meg végre! - mondtam kéjtől fűtött hangon, már nem bírtam várni. Tom egy cuppanó hang kíséretében kihúzta ujjit, majd helyette egy kemény, határozott mozdulattal felváltotta a férfiasságával. Én csak nyögni tudtam, és egy párszor felszisszentettem, mert Tom nem épp gyengéd módon dugta a hátsómat.
- Tom, ez fáj!- szóltam, amikor tényleg nem bírtam tovább, de Tom szinte semmit nem csinált. Mivel ő nem nyúlt a férfiasságomhoz, ezért kénytelen voltam, hogy enyhítsek fájdalmamon magamat kielégíteni. Amikor ezt Tom meglátta, megállt, keményen nyomta a farkát a hátsómba, már azt hittem szétfeszít belülről, és elérte a prosztatámat aminek kíséretében egy apró nyögést hallattam.
- Tedd a kezed a fejed mögé!- utasított kemény hangon. Én mint az engedelmesség példaképe, tettem amit mondott, és felemeltem a kezem a fejem fölé. Nem sok kellett, Tom máris megfogta égnek eredő hímtagomat, és egyenletes csukómozdulattal a bőrt húzogatni kezdte.
Túl sok élvezet volt ez nekem, amíg Tom keményen vágódott a lehetetlenül  szűk hátsómba, farkával a prosztatámat célozva, addig a csuklója a merev hímtagomat kényeztette, nem bírtam tovább, a testem megfeszült, vadul a hasamra, és a kezébe élveztem.

Megfogott amilyen vagy. 14. rész +18

14. fejezet

Alig váltam el Tomtól, rezegni kezdett a telefonom.
- Tom- nyomtam a testvérem arcába a képernyőt. - 20 perc múlva a fogorvosnál kell lennem.
- És mégis hogy fogsz eljutni oda? Az a város másik felén van- kérdezte kajakánul vigyorogva, és rácsapott a fenekemre, amibe belepirultam Lena, és a lépcső tetején álló Georg miatt.
- Majd én elviszlek!- kapta elő zsebéből kulcsait Georg.
- Ezer hála- súgtam a fülébe, ahogy távoztunk.

~Tom szemszöge~

Lehuppantam Lena mellé a kanapéra és átkaroltam.
- Akarsz dugni?- kérdeztem.
Lena nagy szemekkel nézett vissza rám és menni készült.
- Azt hiszem haza megyek- mondta kínosan.
- Nem mész te sehová!- húztam vissza, és az ölembe ültettem.
- Mit szeretnél?- kérdezte kicsit ijedten.
- Ki akarom elégíteni magam- súgtam csábítóan a fülébe.
- Velem?- kérdezte megszeppenve Lena.
- Nem...benned- mondtam és megcsókoltam. Eleinte ellenállt, de hamarosan feladta, és visszacsókolt.
- Na látod? Így kell ezt csinálni. Most lentebb is- nyomtam a férfiasságomhoz, majd megmarkoltam a haját és ott tartottam a fejét.
- Mégis mire vársz?- kérdeztem. El akartam felejteni, ami tegnap este történt. El akartam felejteni Billt.
Lena megforgatta szemeit, ahogy elkezdte lehúzni a nadrágomat, majd bekapta a faszomat.
- Már tudom, Bill kitől tanult szopni- nyögtem, majd egyre erősebben szorítva Lena haját kényszerítettem, hogy mélytorkozzon. Pár pillanat múlva elrántottam magamtól, hogy kapjon levegőt, majd visszahúztam, újramarkoltam a haját és egyre gyorsabb tempóra ösztökéltem.
- Így kell ezt csinálni! Jó kislány!- nyögtem fel, majd rövidesen a szájába élveztem.
Lena keserű arcot vágva felállt, és újra menni készült, de én a kanapéra rántottam.
- Hova készülsz? Csak most kezdődik az igazi móka- súgtam a fülébe, majd felhúztam a szoknyáját és lerántottam a bugyiját.
- Készen állsz? Á, végül is mindegy!- mondtam.
- Essünk már túl rajta!- sóhajtotta mit sem sejtve Lena. Ha tudta volna, mire készülök, nem adta volna ilyen könnyen magát.
- Ha ennyire ragaszkodsz hozzá- mondtam kéjesen, megfordítottam, mellkasát a kanapénak nyomtam, megfogtam a csípőjét és farkamat a fenekéhez nyomtam.
Lena felismerve, mi vár rá, mondani akart valamit, de én, a büszkeségem, és a faszom megállítottuk. A fenekébe hatoltam, ahová tegnap este Billbe.
Felszisszent, de a nyögésem elnyomta a hangját.
- Kurva szűk vagy. Látszik, hogy még senki nem dugott meg hátul- mondtam neki vigyorogva.
- Ugye milyen jó?- kérdeztem pimaszul nem sokkal később.
- Nagyon- sziszegte fájdalmasan Lena. - Túl nagy a farkad és túl mélyen bennem van!
- Éppen ezért jó! Élvezd!- súgtam neki, majd még gyorsabban dugtam feszes hátsóját, amitől egyre fájdalmasabban szisszent fel.
- Most már még jobb!- felkiáltottam az élvezettől és átengedtem az irányítást vágyaimnak. Nem tudom, mit tehettem, de mikor az orgzamus után végre kitisztult a fejem Lena sírva roskadt a kanapéra előttem.
Ekkor eszméltem csak rá, hogy mit tettem. Megerőszakoltam. Megerőszakoltam a testvérem legjobb barátnőjét! Bill nem tudhatja meg soha!
Óvatosan mellé léptem, megsimogattam az arcát és a kanapéra ültettem. Istenem, csak ne tegyen feljelentést!- gondoltam.
- Nem így akartam- mondtam lágyan és simogatni kezdtem.
- Hadd tegyem jóvá! Élvezni fogod, ígérem- súgtam a fülébe.
Lena nem válaszolt, csak rám emelte ködszürke szemeit, én kihasználva a lehetőséget, újra megcsókoltam. Ha félénken is, de visszacsókolt, és ezt biztató jelnek vettem.
Elmélyítettem a csókunkat, közben kezeimmel egyre bátrabban kezdtem simogatni. Fel akartam izgatni, hogy élvezze. Hogy elfelejtse, mit tettem percekkel ezelőtt.
Ez valamennyire sikerülhetett, mert Lena hamarosan hozzámért és bátortalanul simogatni kezdett.
Én válaszként felálltam és leguggoltam elé. Lena szinte ijedten nézett rám, pedig én csak kényeztetni akartam.
Rámosolyogtam, majd elkezdtem kinyalni. Nagyon jó lehettem, mert egyre gyakrabban és hangosabban nyögött fel. Néhányszor a nevemet is kiáltotta, ami nem kis elégedettséggel töltött el.
- Látod, nem akarlak bántani!- csókoltam meg lágyan, miután elélvezett.
- Akarod, Lena? Szeretnéd?- kérdeztem megszakítva a csókunkat. Én is akartam még élvezkedni.
- Igen- búgta a fülembe. Az a hanglejtés! Beleborzongtam! Billnek is meg kell tanulnia- jutott hirtelen eszembe, de elhessegettem a gondolatot. Nem! Bill a testvérem, el kell felejtenem, ami történt!
- Teljesen biztos vagy benne?- kérdeztem pimaszul mosolyogva.
- Teljesen- csókolt meg Lena.
- Kérj meg rá!- mondtam egy hirtelen gondolattól vezérelve.
A lány felvonta az egyik szemöldökét, majd megszólalt:
- Kérlek, Tom, bassz meg! - nyöszörögte.
Többet kéne alkalmaznom ezt a módszert, mert kibaszottul felizgatott.
- Nos, ha ennyire szeretnéd, beadom a derekam- mondtam neki, az ölembe ültettem, majd beléhatoltam, ezúttal elölről.
Lena felnyögött és a mellkasomra hajtotta fejét. Ezaz! Élvezi!
Kivételesen nem gyorsítottam a tempón, mert tartottam attól, hogy megint elvesztem a fejem és romba döntöm, amit felépítettem.
- Így akarsz az őrületbe kergetni?- kérdezte Lena nyögve.
- Úgy terveztem- válaszoltam.
- Jó úton haladsz felé- szólalt meg újból.
- Tudom- mondtam önelégült arccal és újra megcsókoltam.
Hiába volt lassú a tempó, nem telt bele sok időben, hogy mindketten elélvezzünk.
- Na kivel volt jobb: velem vagy Billel?- kérdeztem, miközben nekilátott felöltözni.
- Georggal- válaszolta pajkosan.
- Mi a fasz?- kérdeztem újból, mire Lena elmosolyodott és arcon csapott az ingével.
- Csakhogy leszokj a csúnya beszédről- mondta utoljára, majd kikísértem az ajtón, látva, hogy igencsak vánszorog. Remélem, tényleg nem jelent fel!- gondoltam, miután egy-egy hellóval elbúcsúztunk.

Folyt. köv.

Megfofgott amilyen vagy 13. rész

13. fejezet


A tegnapi éjszaka után úgy terveztem, hogy a napot Tom mellett az ágyban töltöm, nem úgy, hogy reggel 7-kor a szomszéd káromkodására ébredek.
- A retkes fajtád te nyomorult fűnyíró, hogy nem indulsz be! - ordítozott dühösen.
Felültem, és azonnal egy éles fájdalom hasított belém a tegnap este történtek utóhatásaként.
Próbáltam eltekinteni a fájdalomtól, és mérlegelni az állapotokat. Csak reméltem, nem törtünk megint össze valamit.
A szoba meglepetésemre egész elfogadható állapotban volt, a ruhák ugyan szét voltak dobálva, de azok mikor nem. Utoljára oldalra néztem a mellettem fekvő Tomra.
Szétterült, szinte az egész ágyat elfoglalta, arca kipirult, horkolt, és nyitott szájából folyt a nyál. De én még ilyen állapotában is kívántam őt.
- A faszom a fűnyíróba, megbaszlak, ha nem indulsz el! - folytatta a szomszéd.
- Megbaszni? Kit? Mit? - riadt fel Tom csillogó szemekkel.
- Jó reggelt édesem! - mondtam lágyan.
- Bill, minden rendben? - kérdezte Tom furcsán.
Erre kicsit összezavarodtam. Lehet, nem emlékszik semmire?
- Amúgy mi miért vagyunk egy ágyban?- kérdezett újból Tom, majd ki akart kelni az ágyból, és csak ekkor vette észre, hogy teljesen meztelen.
- Bill, miért nem löktél ki, mikor részegen befeküdtem melléd?- kérdezte értetlenül a testvérem.
- Tom, te...nem emlékszel?- kérdeztem döbbenten.
- Mire? Arra, hogy tegnap este inni mentünk? Az jó volt!
Basszus, nem emlékszik! Elmondjam neki? Ha nem teszem, biztos, hogy soha többé nem történik meg.
- Tom, tegnap este kurvára megbasztál- mondtam neki.
- Oké. És jó voltam?- kérdezte.
- Igen- feleltem szégyenlősen.
Tom erre megvonta a vállát, és elment.
Én csak ültem az ágyban, és próbáltam megemészteni az imént történteket, és visszaemlékezni a tegnapra, ami egyre keményebbé tett.
Nem, erre nincs most idő!- figyelmeztettem magam, majd megpróbáltam a lehető legkevesebb mozgás árán megkaparintani a telefonomat.
Lenát tárcsáztam. Mégis ki mást hívtam volna a helyzetemben?
A barátnőm szokásától eltérően csak sokára vette fel a telefont, és ez aggodalommal töltött el.
- Halló?- szólt bele rekedtesen Lena.
- Lena, minden rendben? Sajnálom, hogy este úgy ott hagytalak, de Tom és én...érted- mondtam neki.
- Mi? Az nagyszerű!- mondta egy kicsit szétesetten.
- Te jól vagy? Hogy keveredtél haza? Még egyszer nagyon sajnálom!- kérdeztem.
- Aha, jól. Most ébredtem. Itt fekszem az ágyban...Georggal- mondta döbbenten.
- Bocs, most le kell tennem, majd beszélünk- tette le a telefont a barátnőm.
- De Lena!- szóltam a néma telefonba.
Még néhány pillanatig néztem a fekete képernyőt, majd valami tiszta ruha után néztem. Tom rövidesen újra megjelent.
- Áthívtam Georgot, Lenát, Andreast és...Gustavot is. Ugye nem gond?- kérdezte nevetve.
- Oké- mondtam. Lassan kezdtem úgy érezni, hogy ők is velünk élnek, de most a hírnek kifejezetten örültem.
A szokásos néhány perc helyett Georg autója majd egy óra múlva állt meg a ház előtt. Gondolom, nekik is nehezen kezdődött a reggel.
Az autóból Georg és Lena kászálódtak ki. Szó nélkül beléptek a házba és leültek a kanapé két végébe. Innentől tudtam, hogy tegnap este részegen dugtak. Le sem tagadhatták volna.
Lassan lelépdeltem a lépcsőn. Próbáltam a lehető legkevesebb jelét adni a fájdalomnak, de ez az elképzeléseimhez hasonlóan sem sikerült.
- Bill, jól érzed magad? Olyan...furcsa vagy - kérdezte aggódó tekintettel Lena.
- Tegnap megrándult a lábam- hazudtam Georg miatt, majd minden erőmet összeszedve leültem a kanapéra a barátnőm mellé.
- Itt a meleg felvonulás!- trappolt le a lépcsőn Tom.
- Mi tartott ennyi ideig? Még egy reggeli menet?- kérdezte röhögve. Lena a szavaitól kényszeredett mosolyt erőltetett arcára, Georg láthatóan a frappáns válaszon gondolkodott.
- A hívásod ébresztett! Szerinted mi tartott ennyi ideig?- kérdezte nevetve Georg.
- Jössz játszani?- kérdezte vidáman Tom.
- A széttört konzolodon?- kérdezett vissza Georg.
- Nem! A PC-n a szobámban!- indult el fel a lépcsőn a testvérem.
- A szobád? Na azt látnom kell!- sietett utána Georg.
Elmosolyodtam. Végre kettesben maradtam Lenával. Elmondhattam neki, amit reggel akartam.
- Köszönöm- öleltem át a barátnőm örömömben. - Te vagy a legjobb! Sikerült! Tom és én...megtörtént!
- De?- kérdezte váratlanul Lena.
- Honnan tudtad, hogy van még valami?- kérdeztem tőle kíváncsian.
- 6 éves korod óta ismerlek! Előlem nem tudsz eltitkolni semmit- válaszolta és mélyen a szemembe nézett a válaszokért.
- Hát...Tom úgy viselkedik, mintha semmi nem történt volna, vagy semmit nem jelentett volna neki. De nekem az este...mindent jelentett! Sosem voltam még ennyire boldog! És ezért a viselkedése nagyon fáj- panaszoltam Lenának.
- Sajnálom Bill! Nem emlékszik semmire, ami köztetek történt az éjszaka folyamán?- kérdezte Lena megdöbbenve.
- Semmire! Várjunk csak! Te hogyan jutottál haza a buliból? - kérdeztem sejtelmesen.
- Hát az úgy volt, hogy..- a barátnőmet Tom káromkodása szakította meg.
- Oh, hogy dugna meg Andreas zebrája úgy, hogy két hétig ne tudj lábra állni, Georg! - dühöngött Tom.
Majd kirohant a szobából, becsapta az ajtót, lerohant hozzánk, egy pillanatig sem foglalkozva a körülményekkel, durván megfogta a karom, és magához húzott, majd erőszakosan az ajkamra tapadt. Éreztem, ahogy a nyelvei végigsúrolják a számat, és ettől a mozdulattól vezérelve felnyögtem.
Lena mindvégig lélegzetvisszafolytva figyelte, hogy mit produkálunk ott a nappali közepén. Amit visszatértem a "mennyországból" megszakítottam a csókot, gondolván arra, hogy amilyen erőszakos Tom, és amennyi indulat volt abban a csókban talán ott megdugott volna a nappali közepén.

Folyt. köv.

Megfogott amilyen vagy 12. rész +18

12 fejezet

~Bill szemszöge~

Beültünk a taxiba,  de ajkunk egy pillanatra sem vált el egymástól, csak annyi ideig, míg Tom elmondta, hova lesz a fuvar.

- L-Lombard Straße-ra kérem!- nyögte Tom nagy nehezen, ugyanis olyan szenvedélyesen csókoltam, hogy még levegőt is alig tudott venni. 

- Bill! Nem bírom, szükségem van rád!- motyogta Tom, majd azzal a mozdulattal az ölébe ültetett. Akkor éreztem meg, hogy mennyire is vágyik rám, ugyanis a hímtagja eléggé nyomta a hátsófelem, de ez csak azt üzente, hogy többet akar.

Körülbelül 10 perc csókolózás, és nyögés után megérkeztünk a házunkhoz. A taxi sofőr nagyot nyelt, és ijedten nézett ránk.

- 15 euró lesz, uraim!- mondta félénken.

Tom a kezébe nyomta a pénzt, kiszállt a kocsiból, és mielőtt én is kihuppantam volna, az ölébe vett, és bevitt a házba. 

Elégé féltem az elkövetkezendő eseményektől, mivel vannak meleg ismerőseim, és beszélgettünk már erről. Nem hallottam sok pozitív megjegyzést arról, hogy mégis mennyire fáj. De ahogy belenéztem Tom szemeibe, nem bírtam magamon uralkodni, és kiéhezettem tapadtam ajkaira.

Hozzábújtam, hogy éreztessem vele, még nem csillapodott le a vágy, amit még egy fél órája hozott lázba.

- Ah..Bill! Mennyire kemény vagy!- nyögte Tom, majd a falhoz szorított. A fülemhez hajolt, és azt hittem ott helyben elélvezek, amikor meghallottam mit súg:

- Szétcsókolom a tested, aztán keményen megduglak -jelentette ki, és belemarkolt a fenekembe. Azzal a hévvel felkapott, én körbezártam a lábam a vékony dereka körül. Kiéhezetten faltam az ajkait, Tom pedig az ágyat közelítette meg a hálószobájában.

Ledobott az ágyra, aztán felém térdelt, és úgy folytattuk a csókolózást. De Tomnak ez nem volt elég, megfogta a felsőm, és szinte letépte rólam. 

- Tom.. Azt..Ah.Akarom, hogy megdugj..keményen..ah-ahogy mondtad -nyögtem neki, ugyanis elég nehéz volt, épeszű ember módjára gondolkozni, mialatt a testvérem a nyakam, és a hasam csókolgatta.

- Várj! - nézett csábos mosollyal, és egy pillanatra ott hagyott, amitől nyöszörögtem egy kicsit, de miután újra megéreztem a meleg ajkaink kontrasztban a hideg piercingjével azt hittem ott helyben elvesztem az eszméletem.

A bátyám óvatosan lehúzta az alsónadrágom, és rámarkolt. Először elég félénk volt, de amint meghallotta elég mélyről jövő nyögéseimet, azonnal bátrabb lett, és ő maga is hangosan zihálni kezdett.

- El fogok menni! - Tudta Tom, hogy mire célzok, ezért abbahagyta, majd a mellbimbóimban lévő fémtárgyat vette egy kicsit "szemügyre". Szinte már a fellegekben jártam, miket nem tud a nyelvével. Majd elővett egy síkosítót, és az ujjaira kente.

- Felkészültél? Mert szét foglak kúrni -  mondta, majd egy ujját belém helyezte. Fájt, de a fájdalomnál az élvezet, és az, hogy Tom állatias hangját hallgattam, pont elég volt, hogy lejjebb csússzak, mélyebbre Tom érintésébe, és ritmikusan mozogni kezdjek az ujjal együtt.

- To..Tom..Ahh..- nyögtem egy kis fájdalommal a hangomban.

- Nyögj még! Gyerünk! Hangosabban! Mutasd mennyire akarsz!- izgatott tovább, majd még egy síkosított ujját belém helyezte.

- Tom..Magamban akarlak! - néztem rá komoly arckifejezéssel. 

- Bill, ez biztos, hogy jó ötlet? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.

- Tom! Kérlek! Annyira vágyom rád! - nyöszörögtem neki.

- Rendben..emeld meg a csípőd, és lazulj el! - sóhajtott egyet, majd lassan belém hatolt.

- Bent van már teljesen? 

Rosszabbra számítottam, de így is eléggé feszített Tom becsessége.

- Még csak félig! Nagyon fáj? Abbahagyjam?- kérdezte aggódó tekintettel Tom.

- Ne!..Ah..Csináld! - nyögtem neki, hogy elhiggye, lejjebb csúsztattam a kezem Tom válláról az izmos hátsófeléig, majd belemarkoltam. Ennek hatására Tom kéjesen felnyögött, majd lassan mozogni kezdett. 

A testem minden mozdulatnál idegen módon megfeszült, de ahogy Tom simogatta a combom, a csípőm, majd rámarkolt, rögtön elszállt minden fájdalmam. 

- Annyira nagy, és kemény a farkad Tom..ahh- sóhajtottam. 

Ahogy Tom becsesség mélyebbre-mélyebbre hatolt, már szinte a mennyország kapuját súroltam, amikor Tom megfogta az egyik lábam, és felemelte, hogy jobb szögben érhessen el. 

- Még! Jobban! Keményebben! Tom! - kéjes élvezettel nyögtem neki, ami látszólag bejött, megsimogatta az arcom, majd gyengéden, mégis erőszakosan megcsókolt.

- Annyira jóh..ah Bill.. Sokkal szűkebb vagy, mint egy lány..- sóhajtotta Tom.

Éreztem, ahogy a testem megfeszül, és az orgazmus csodálatos érzése egy másik, természetfeletti országba repít. De mielőtt elélveztem volna, Tom teste megfeszült, becsukta a szemét, kinyitotta a száját, majd egy forró, mélyről jövő nyögés kíséretében belém élvezett.

Ahogy megéreztem ezt magamban, engem is azonnal magával ragadott ez a csodálatos érzés. Tom kihúzódott belőlem, ennek hatására picit felszisszentem.

- Valami baj van? -kérdezte aggódó tekintettel a bátyám.

- Semmi baj! Minden rendben! Csodálatos voltál!- mondtam, majd egy félénk csókot adtam bátyám puha ajkaira. Ő bólintott egyet, majd mellém feküdt.

- Lehet, hogy holnap le sem tudsz majd ülni - mondta kuncogva.

Életem legszebb, és természetesen legélvezetesebb éjszakáját éltem át, a szószoros értelmében! Már csak abban reménykedek, hogy Tom is így gondolja, olyan elhidegültem fekszik mellettem. Tudom, hogy már sok ilyen "kalandban" volt már része, de úgy gondoltam, hogy őt is felkavarja majd. 

Lehet csak egy újabb "egy éjszakás" kaland voltam neki. Holnap mindenre fény derül.

Megfogott amilyen vagy 11. rész +18

Halihó! :D Mostantól már névtelen emberkék is írhatnak a blogra, szóval várom a kommenteket, most már tényleg mindenkitől! :)
Jó olvasást! Szép napot! :)

11. fejezet

~ Georg szemszöge ~

Hogy lehetek ennyire nyomorult? Itt ülök, és kin gondolkodok? Lenán!
- Haza viszel?- ült le hirtelen mellém Lena. Gondterheltnek nézett ki, csalódottnak, és nem mellesleg részegnek.
- Mi a baj?- kérdeztem tőle finoman.
- Semmi- mondta, és elindultunk az autóhoz.
Nem firtattam a dolgot. Ugyan nagyon kedveltem Lenát, és mindent megtettem volna, hogy mosolyogjon, de mégis úgy éreztem, nincs jogom faggatózni.
Az autóút is ugyanilyen csendben telt. Lena meg sem szólalt, sőt, fel sem nézett az öléből.
- Nem akarsz bejönni?- kérdezte, amikor megérkeztünk. - Ne aggódj, nincs itthon senki.
- De, szeretnék- válaszoltam, majd kiszálltunk a kocsiból.
- Tudom, nem nagy, és nem a legszebb, de itt élek!- mondta, ahogy beléptünk a házába.
Valóban nem élt luxusban, de nem is rosszabbul az átlagnál.
- Szerintem nagyon kellemes és otthonos- mosolyogtam rá őszintén.
Lena viszonozta a mosolyt, majd leült a nappali kanapéjára, és intett, hogy üljek le mellé.
- Tom és Bill. Együtt "vannak"- szólalt meg hirtelen. - Hallottam, ahogy nyögnek a WC-ben. És az a legszebb az egészben, hogy én amúgy szerelmes vagyok Billbe!- nevette el magát, de mégis egy könnycsepp gördült le az arcán.
- Ezt ők sem gondolhatják komolyan! Le fognak állni!- mondtam neki és megfogtam a kezét.
Lena ködszürke szemeivel rám nézett és ez erőt adott nekem, hogy folytassam.
- Ha Bill Tomot választja helyetted, nincs ízlése- mondtam neki. - Te intelligens vagy, nagyszájú, gondoskodó, hűséges, és rendkívül gyönyörű, míg Tom egy rideg faszfej!
- Kedves vagy, Georg! Köszönöm, tényleg!- mosolygott rám kedvesen. - Talán ha nem lettem volna olyan naiv picsa, és nem hittem volna, hogy Billnél ez csak egy hülyeség, most beléd lennék szerelmes- vallotta be kacagva.
Őszintén meghökkentem a szavaitól. Ezzel azt akarja mondani, hogy kedvel engem? Vagy csak azt akarom, hogy így legyen?
Nem szólalt meg, és én ettől azt gondoltam, szeretné, hogy elmenjek, de mikor felálltam, ő elkapta a kezemet, és könnyes szemekkel rám nézett.
- Ne hagyj itt! Szükségem van valakire, és Billen kívül te vagy az egyetlen barátom!
Nem akartam így látni. Összetörten, részegen. Valahol gyűlölni akartam Billt, amiért ezt tette vele. Visszaültem mellé a kanapéra, és finoman átöltem.
- Felkészültem rá, hogy Billnek tényleg összejön Tommal, de nem hittem, hogy ennyire szar lesz- panaszolta.
- Ha ennyit érsz neki, nem érdemel meg- próbáltam vigasztalni.
- Ez igaz, de nem érzem tőle jobban magam- mondta válaszként.
Felé fordultam, kezeimmel arcát simogattam, és vettem egy mély levegőt. Tudtam, hogy holnap úgysem fog rá emlékezni, de ha ma jobban lesz tőle, már volt értelme.
- Szeretlek- súgtam neki és lágyan megcsókoltam.
A rövid csók után Lena döbbenten rám nézett, majd átkarolta a nyakamat, és visszacsókolt, mélyen és szenvedélyesen.
Bill egy kibaszott mázlista, hogy egy ilyen nő szereti, és egy kibaszott idióta, hogy nem értékeli- gondoltam.
Ahogy a csókok egyre mélyebbé kezdtek válni, Lena az ölembe ült, én pedig simogatni kezdtem. Eleinte csak a haját, majd a hátát, végül kezeimmel egész tetsét bebarangoltam.
Amikor mellein simítottam végig, elhúzódott tőlem. Ebből biztosra vettem, hogy túl messzire mentem, és már felkészültem, hogy elzavar, de nem így történt.
Szemei vágytól izzottak, ahogy rám nézett, és levettem rólam az ingem.
- Te jössz!- súgta érzékien a fülembe.
Először szinte sokkot kaptam. Nem tudtam elhinni, hogy ez a valóság. Hogy nem valami átverős műsorban szerepelek, és nem ugrik elő pillanatokon belül valamelyik szobából Tom nevetve.
Lehúztam Lenáról vadítóan piros ruháját, és a földre dobtam, mire ő felállt, megfogta a kezem, és a szobájába vezetett. Tudtam, hogy mi lesz, és ettől teljesen elvesztettem az eszemet. Őrülten akartam Lenát.
Amint megállt a szobában, magamhoz húztam, és legjobb tudásom szerint megcsókoltam. Még soha, senkinek nem akartam ennyire örömet okozni.
A csók közben egyre közelebb és közelebb toltam Lenát az ágyhoz, majd óvatosan lefektettem, közben tovább csókoltam, és simogattam.
- Túl sok a ruha- búgta két csók között.
- Igazad van- helyeseltem, majd elhúzódva egymástól megszabadítottuk magunkat a maradék holminktól.
Immár anyaszült meztelenül vetettem magam Lenára, aki vággyal teli csókkal fogadott. A szám azonban hamarosan elvált az övétől és végigvándorolt az állkapcsán, elidőzött egy kicsit a nyakán, majd továbbhaladt a szegycsontja mentén nőiessége felé.
Ahogy egyre lejjebb csókoltam, újra és újra felnyögött. Amint elértem a csiklóját, felkiáltott, és belekapaszkodott a hajamba.
Ez elég volt nekem, hogy ne is akarjam abbahagyni, míg el nem vittem a csúcsra. Kényeztetni kezdtem, amit ő egyre hangodosó nyögésekkel hálált meg, amik lassan halk kiáltásokba mentek át, és az orgazmus pillanatában a nevem kiáltásában csúcsosodtak ki.
Lena lihegve, élvezettől kimerült testtel feküdt az ágyon, de pillantásai elárulták, még többet akar.
- Georg- mondta halkan. - Szükségem van rád!
- Akarlak téged!- súgtam a fülébe, majd megcsókoltam, és beléhatoltam.
Egyszerre nyögtünk fel az örömtől. Eleinte lassan mozogtam, de Lena hamar gyorsabb tempóra ösztökélt.
A testünk hihetetlen összhangban mozgott együtt, még sosem élveztem ennyire senkivel.
Ugyanakkor élveztünk el, ami még feledhetetlenebbé tette az élményt.
Lihegve és fáradtan estem Lena mellé az ágyra.
- Köszönöm- súgta nekem, mielőtt álomba merült.
- Én köszönöm neked- javítottam ki, majd átkaroltam, és én is elaludtam. Nem érdekelt, mit fog erről gondolni holnap, vagy én mit fogok gondolni. Ez az este feledhetetlen maradt számomra.